Utód

Most kivételesen nem valami kreálmánnyal jövök, csak szeretném megosztani hogy megszületett a kisfiunk szept 2-án.
Igen fájt a szülés. igen, sokág is tartott, de még fájdalomcsillapító nélkül is simán kibírható volt.
Már itthon vagyunk, mindketten jól is vagyunk, ő már hízik én meg fogyok :)

A varrógép/hímzőtű közelébe most kicsit nehezebben jutok el. Ha mégis, inkább neki csinálok dolgokat, a saját vágyaim valahogy most nem is olyan fontosak. Általában véve, ami nekem jó az most nem számít, mindig fontosabb hogy a gyerkőcnek jó legyen, és ezt még csak nem is érzem tehernek.

A minap gondolkoztam azon, hogy mi változott azzal, hogy anya lettem. Talán leginkább az, hogy kicsit jobban megértem már a saját szüleimet, meg a hozzánk való viszonyukat. Nyilván sosem tudom nekik viszonozni azt a törődést, amit kaptam. Én ezt 'generációs tartozásnak' hívom, mert generációról-generációra öröklődik és mert amit te kaptál csak a következő generációnak tudod visszaadni. Most én a kisfiamnak.

Azért mutatok majd kreálmányokat is hamarosan :)